Kútfúrás
Jogszabályok, rendeletek
Közzétették, hogy mely területekre, kutakra, víznyerőkre vonatkozik, illetve nem vonatkozik az
úgynevezett kútamnesztia.
A kockázatosként feltüntetett területeken a háztartást kielégítő, ötven méter mélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni a vízi létesítmény helye szerint hatáskörrel rendelkező vízügyi hatóság részére.
Azon kutak esetében pedig, melyek nagyobb mélységűek, mint az első vízzáró réteg felszíntől számított megjelenésére vonatkozó mélységtartomány a kútamnesztia ellenére is szükség van utólagos hatósági engedélyeztetésére.
Aki 2024 évtől kezdve új kutat tervez fúrni, háztartási cél esetén a fehérrel jelzett területeken ezt engedély és bejelentés nélkül megteheti, a rózsaszín területeken pedig hatósági jóváhagyást kell rá kérni.
A mezőgazdasági célú talajvízkutak a rózsaszínű területfoltokon a Nemzeti Földügyi Központ által kiadott vízjogi engedély alapján lesznek 2024. január 1-jétől építhetők, szemben a fehér területekkel, ahol ugyanezek a kutak csupán az egyszerűbb, bejelentés és hatósági jóváhagyási eljárás alá tartoznak majd.
A 2024. január 1-je előtt − a fehér területeken − engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb, az első esővízzáró réteget el nem érő háztartási, kerti és mezőgazdasági használatú kutak teljeskörűen mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettségek alól, automatikusan szabályosnak minősülnek. Az új törvény a fúrt kút esetében háztartási vízigényt is meghatároz: ez januártól évi 500 köbmétert meg nem haladó mértékű vízhasználattal egyenlő, ez elegendő ugyanis a természetes személyek ivóvízellátása és a háztartás vezetésével összefüggő vízszükséglet kielégítéséhez. Az amnesztiát kapott, be nem jelentett mezőgazdasági célú kutakat december 31-ig csupán regisztrálni kell a Nemzeti Földügyi Központnál, ami ingyenes és szankciómentes.
101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet
A kút kivitelezésével, vizsgálatával és dokumentálásával összefüggő személyi, képesítési követelményei és egyéb feltételei
13. §
(2) Kút kivitelezését - beleértve annak felújítását és javítását - az végezheti,
aki az Országos Képzési
Jegyzékben, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe
tartozó szakképesítések szakmai
és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott
vízkútfúró szakképesítési
körnek megfelelő, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel, valamint a bányafelügyelet
által kiadott, a
vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási,
kútfelújítási, kútjavítási berendezésre
vonatkozó bányafelügyeleti műszaki-biztonsági előírásoknak való megfelelést
tanúsító igazolással
rendelkezik.
(3)
100 m-nél mélyebb talpmélységű kút, továbbá közüzemi vízellátást szolgáló
kút
kivitelezése
geofizikus, geofizikus-mérnök, geológus, geológus mérnök vagy hidrogeológus,
hidrogeológus-mérnök, vagy
azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember felügyelete mellett
végezhető.
(4)
A kút kivitelezésének részét képező feltáró fúrásokban, illetve kutakban
mélyfúrás-geofizikai,
illetve kútvizsgálati mérések geológus mérnök, geofizikus, geofizikus-mérnök,
hidrogeológus mérnök, vagy
ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember közreműködésével
végezhetők.
(5)
Mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések kiértékelését, az összefoglaló
szakvéleményt
kizárólag geofizikus, geofizikus mérnök, geológus, geológus mérnök, hidrogeológus
vagy hidrogeológus
mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet.
A vizsgálat
jóváhagyását csak legalább ötéves mélyfúrás-geofizikai gyakorlattal rendelkező
szakember végezheti el.
(6)
A vízföldtani naplót legalább ötéves felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási
gyakorlattal rendelkező
geológus, geológus mérnök, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy
ezekkel egyenértékű
szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet.
Az elkészült létesítményre vonatkozó dokumentálás és adatszolgáltatás
8. § (1) Kutaknál vízföldtani naplót kell készíteni, amennyiben
a) a feltárt vízkészlet réteg-, karszt- és hasadékvíz, valamint a tervezett
vízhasználat (vízkitermelés vagy
víz-visszatáplálás) meghaladja az 1,5 m3/napot, vagy észlelő létesítmény
esetén
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm.
rendelet 24. § (1) c. pontja alapján olyan
ásott, vagy fúrt kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely
a létesítő
házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja,
valamint -
parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése
nélkül - kizárólag a talajvíz felhasználásával működik a települési
önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges.
A rendelet 3.§ (1) bekezdése szerint a vízi munka elvégzéséhez, vízi-létesítmény
megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési
engedélyt az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni.
------------------------------------------