Kútfúrás

Jogszabályok, rendeletek

Közzétették, hogy mely területekre, kutakra, víznyerőkre vonatkozik, illetve nem vonatkozik az úgynevezett kútamnesztia.

A kockázatosként feltüntetett területeken a háztartást kielégítő, ötven méter mélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni a vízi létesítmény helye szerint hatáskörrel rendelkező vízügyi hatóság részére.

Azon kutak esetében pedig, melyek nagyobb mélységűek, mint az első vízzáró réteg felszíntől számított megjelenésére vonatkozó mélységtartomány a kútamnesztia ellenére is szükség van utólagos hatósági engedélyeztetésére.

Aki 2024 évtől kezdve új kutat tervez fúrni, háztartási cél esetén a fehérrel jelzett területeken ezt engedély és bejelentés nélkül megteheti, a rózsaszín területeken pedig hatósági jóváhagyást kell rá kérni.

A mezőgazdasági célú talajvízkutak a rózsaszínű területfoltokon a Nemzeti Földügyi Központ által kiadott vízjogi engedély alapján lesznek 2024. január 1-jétől építhetők, szemben a fehér területekkel, ahol ugyanezek a kutak csupán az egyszerűbb, bejelentés és hatósági jóváhagyási eljárás alá tartoznak majd.

A 2024. január 1-je előtt − a fehér területeken − engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb, az első esővízzáró réteget el nem érő háztartási, kerti és mezőgazdasági használatú kutak teljeskörűen mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettségek alól, automatikusan szabályosnak minősülnek. Az új törvény a fúrt kút esetében háztartási vízigényt is meghatároz: ez januártól évi 500 köbmétert meg nem haladó mértékű vízhasználattal egyenlő, ez elegendő ugyanis a természetes személyek ivóvízellátása és a háztartás vezetésével összefüggő vízszükséglet kielégítéséhez. Az amnesztiát kapott, be nem jelentett mezőgazdasági célú kutakat december 31-ig csupán regisztrálni kell a Nemzeti Földügyi Központnál, ami ingyenes és szankciómentes.

101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet

a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről

A kút kivitelezésével, vizsgálatával és dokumentálásával összefüggő személyi, képesítési követelményei és egyéb feltételei

13. §
(2) Kút kivitelezését - beleértve annak felújítását és javítását - az végezheti, aki az Országos Képzési
Jegyzékben, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai
és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vízkútfúró szakképesítési
körnek megfelelő, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel, valamint a bányafelügyelet által kiadott, a
vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre
vonatkozó bányafelügyeleti műszaki-biztonsági előírásoknak való megfelelést tanúsító igazolással
rendelkezik.

(3) 100 m-nél mélyebb talpmélységű kút, továbbá közüzemi vízellátást szolgáló kút kivitelezése
geofizikus, geofizikus-mérnök, geológus, geológus mérnök vagy hidrogeológus, hidrogeológus-mérnök, vagy
azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember felügyelete mellett végezhető.

(4) A kút kivitelezésének részét képező feltáró fúrásokban, illetve kutakban mélyfúrás-geofizikai,
illetve kútvizsgálati mérések geológus mérnök, geofizikus, geofizikus-mérnök, hidrogeológus mérnök, vagy
ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember közreműködésével végezhetők.

(5) Mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések kiértékelését, az összefoglaló szakvéleményt
kizárólag geofizikus, geofizikus mérnök, geológus, geológus mérnök, hidrogeológus vagy hidrogeológus
mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet. A vizsgálat
jóváhagyását csak legalább ötéves mélyfúrás-geofizikai gyakorlattal rendelkező szakember végezheti el.

(6) A vízföldtani naplót legalább ötéves felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási gyakorlattal rendelkező
geológus, geológus mérnök, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű
szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet.

Az elkészült létesítményre vonatkozó dokumentálás és adatszolgáltatás

8. § (1) Kutaknál vízföldtani naplót kell készíteni, amennyiben

a) a feltárt vízkészlet réteg-, karszt- és hasadékvíz, valamint a tervezett vízhasználat (vízkitermelés vagy
víz-visszatáplálás) meghaladja az 1,5 m3/napot, vagy észlelő létesítmény esetén

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) c. pontja alapján olyan ásott, vagy fúrt kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely a létesítő házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint - parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül - kizárólag a talajvíz felhasználásával működik a települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges.

A rendelet 3.§ (1) bekezdése szerint a vízi munka elvégzéséhez, vízi-létesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni.

------------------------------------------


Vissza