Kútfúrás előkészítése, a kút helyének kitűzése, vízkeresés

Geoelektromos szelvényezés, vízkeresés, vízadó rétegek meghatározása

A kútfúrás első és legfontosabb lépése a fúrási pont kijelölése és a legjobb vízadó rétegek meghatározása, vízkeresés, vízkimérés.
Mielőtt kutat fúratna, győződjön meg arról, hogy a telkén hol és milyen mélységben található kitermelhető víz, valamint a vízadó réteghez milyen talpmélységű kutat kell készíteni.
A felszín alatti rétegek más-más fizikai állandókkal rendelkeznek.
Ismerje meg, hogy a telkén melyik a legoptimálisabb pont kút fúrására, hogy a vízkút az Ön vízigényét biztosítani tudja.

Nem mindegy, hogy a telken belül hová kerül a vízkút.

A geoelektromos szelvényezés során a felszínen megmérhetjük a mélyben lévő kőzetek, rétegek eltérő geoelektromos, mágneses tulajdonságait, a vezetőképességét, a rétegek fajlagos ellenállását.

A fajlagos ellenállás jellemző a felszín alatti rétegek tulajdonságaira, a víztartalomra stb.
A vízkeresés vizsgálattal a rétegeket elkülöníthetjük és következtethetünk a felszín alatti víztartalomra és a vizet tartalmazó rétegek tulajdonságaira (agyag, homok stb).
Megállapíthatjuk a rétegek mélységét is, Pontos képet kapunk a nyereségesen kitermelhető felszín alatti vizekről, legyen az talajvíz, vagy rétegvíz és  a kútfúrás előtt - kitűzzük a fúrás optimális helyét és megállapítjuk a kút talpmélységét.
A vízadó rétegek ismeretében a kút szűrőzött szakaszait pontosan meghatározhatjuk. A mérési eredményről szakvéleményt készítünk.

- A rétegződés és a víztartalmú réteg nagy pontossággal meghatározható, kimutatható, amennyiben ez elérhető mélységben fellelhető.
- A kútfúrás helye pontosan kijelölhető.

A kút készítését - minden esetben - előzze meg a felszín alatti vízkeresés, a vízadó rétegek megismerése és a fúrási pont kitűzése.

Vertikális elektromos szondázás

A felszíni egyenáramú mérésekkel a különböző fajlagos ellenállású
kőzetek elhelyezkedését vizsgáljuk.
Két tápelektródán (AB) áramot juttatunk a Földbe, a kialakult potenciálkülönbséget két elektródán mérjük (MN).

A kőzetalkotó ásványok fajlagos ellenállása magas.
Az elektromos vezetést elsősorban a kis pórustérfogatú kőzetek felületén koncentrálódó kötött víz (agyag) és a pórusokat kitöltő (homok, kavics - szemcsés kőzetek) szabad víztartalom befolyásolja.

Az AB távolság növelésével egyre mélyebb rétegekbe hatol az áram, így a mélyebben fekvő rétegekről is tudomást szerzünk.

A mérési adatokból kiszámíthatjuk a felszín alatti rétegek fajlagos ellenállását, melyből megállapíthatjuk a felszín alatti kőzetek tulajdonságát, víztartalmát stb., mely információk a kútfúrás, kútépítés eredményességét biztosítják.

Vertikális elektromos szondázás (VESZ) során felállíthatjuk a felszín alatti rétegek modelljét, mely alkalmas:
- A fajlagos ellenállás függőleges irányú változásának kimutatására
- Kőzettípusok és rétegvastagságok meghatározása
- Talajvíztükör meghatározása
- Vízzáró és víztároló rétegek kimutatása, elkülönítése
- Vízkutatás
- Vízkút talpmélységének meghatározása
- A fúrási pont kitűzése -  mielőtt a kútépítés munkálatai elkezdődnek

Több elektródás rendszer

A 2D szelvényezés lényegileg azonos a VESZ méréssel.
A különbség: egyszerre több elektródát helyezünk ki egy kábelre.
A mérésbe bevonni kívánt elektródákat egy központi számítógép kezeli. Így az összes lehetséges kombinációban történik mérés.
A mérés eredményét úgy lehet elképzelni, mintha pár méterenként végeztünk volna szondázást.

A módszer előnye: rétegszelvényt ad eredményül, valamint gyors és hatékony.

Kattintson az alábbi képekre
és a képekhez tartozó - rövidített - esetleírásokat olvashat

A geoelektromos vizsgálat használható:

- Területek földtani és vízföldtani kutatásához, megismeréséhez
- A kőzetrétegek felszín alatti elhelyezkedésének megismerése
- Régészeti kutatásokhoz
- Vízbázisok lehatárolásához, kijelöléséhez
- Kőzettípusok, vízadó, víztartó rétegek kiterjedésének meghatározásához
- Vízkutatás - a kúttervezés és a fúrási munkálatokat megelőzően
- A kútfúrás pontos helyének kijelölése

Az alkalmazott geofizikai módszerek a földtani kutatás közvetett feltárási eszközei közé tartoznak.

A kutatás célját, vagy annak egy megismerendő tulajdonságát nem közvetlenül, hanem közvetve, a földtani környezet valamilyen fizikai paramétereinek (pl.: mágneses térerősség, fajlagos ellenállás, szeizmikus sebesség stb.) mérésén, és az ebből levont matematikai, vagy tapasztalati következtetésen keresztül szolgáltatják.

Két nagy csoportra osztható:
Felszíni módszerekre és a felszín alatti mélyfúrásokból nyerhető fizikai paraméterek vizsgálatára.

• A leggyakrabban alkalmazott felszíni módszerek közé a gravitációs, szeizmikus, földmágneses, geoelektromos, geotermikus és radioaktív módszerek tartoznak. Elsősorban a szénhidrogének-, de a kőszén, víz, ércek és egyéb ásványi nyersanyagok kutatásának is nélkülözhetetlen eszközei.

• A fúrási, mélyfúrási geofizikában (más néven karotázs) is kialakultak a fenti módszerek megfelelői, leginkább az elektromos és a radioaktív módszereket használják a rétegsorok kimutatására.

1., Sajnálatos, hogy néhány ember (kútfúró) - főleg butaságból, vagy más indíttatásból - elutasítja a felszíni geofizikai vizsgálatokat.

Azt akarják elhitetni laikus emberekkel, hogy a  kútfúrás előtti felszíni geofizikai vizsgálatokra nincs szükség és rábeszéli Önöket, hogy fúrassanak ismeretlen mélységbe, majd elegendő lesz csak a furatszondázást elvégezni.
Ezen állításuk nem igaz.
Minél több ismeretet szerzünk a felszín alatti féltérről, a vízadó rétegekről, annál jobb vízkutakat tudunk készíteni és nem visszük bele Önöket a feleslegesen elvégzett próbafúrások költségeibe.
Amikor rákérdez az ügyfél, hogy az adott területen „-mégis milyen mélyre kell fúrni?”, akkor csak hebeg-habog a "mester", de konkrét választ nem tud adni.

Az ilyen - képzetlen - "mesterek", nincsenek tisztában a geofizikai kutatás alapvető módszereivel, hasznával és azt sem tudják, hogy a karotázs mérés is közvetett fizikai módszeren alapuló vizsgálat.

Két fontos tanács kútfúrás előtt

Kút védőtávolsága

Az ábrán látható, hogy az üzemelő vízkút a talajvíz "sík" felszínét átalakítja.

A szivattyúzás során egy depressziós tölcsér, leszívási görbe alakul ki.
A leszívási görbe a víztartó kőzet áteresztő képességétől és a vízkivétel mértékétől függ.

A leszívási görbe határozza meg a kút távhatását.

A kút távolhatása kiszámolható. Kérjük meg a kútfúró mestert, hogy ezen számítást végezze el.
Körültekintőek legyünk és tartsuk be a számítás eredménye szerinti védőtávolságot az épülettől, háztól.

A kútfúrás helyét - az adottságokat is figyelembe véve - úgy határozzuk meg, hogy az építmények a leszívási tölcséren kívül legyenek.

Kútfúrás helyéhez válasszuk a vízadó réteg legjobb, legértékesebb pontját

A felszín alatti rétegek nem homogének. Szemszerkezetük, áteresztő, vízleadó képességük méterről méterre változik.
Az üledékes kőzetekre fúrt kutak hozamát nagy mértékben meghatározza a kútfúrás helyének pontos kijelölése.

Ne fúrassunk kutat az altalaj, a víztartó és vízadó rétegek és a lehetséges vízhozamok megismerése nélkül.

Példákkal tudom igazolni, hogy sík területen egymástól 40-50 méterre lévő három szomszéd kútja közül kettő "közel" meddő, még a két meddő kút mellett lévő - az előzőekkel azonos talpmélységű - vízkút 60 liter/perc feletti teljesítményű.
A két meddő kút, azaz a kutak helyét a tulajdonosok és a kútfúró mesterek a véletlenre bízták.

A magas hozamú kút pontos helyét - a műszeres vízkeresés után - kijelöltem.

Ön se bízza a véletlenre!

Sziklás környezetben is megtalálhatóak a kőzetek vízzel telített repedezett zónái, repedések hálózata, melyekre vízkivételi kút építhető.

Vízkút helyének műszeres kitűzése, vízkeresés

Egy fúrólyuk fúrása nagyon költséges lehet, és nincs garancia arra, hogy "csak" mélyebb fúrással bárhol vizet találnak, mivel a geológiai viszonyok kis távolságon belül is változhatnak.

A felszín alatti szemcsés kőzetek, rétegek szemnagysága, pórus-térfogata, vízleadó képessége, lencsésedése - akár - méterről-méterre változik.

Egy fúrás nagyon részletes információt ad a közvetlenül a fúrási hely alatti geológiai rétegekről, de néhány tíz méterrel távolabb már nagyon eltérőek lehetnek a körülmények.
Leggyakrabban átfogóbb vizsgálati technikára van szükség ahhoz, hogy jobb képet kapjunk a felszín alatti viszonyokról. 

Ismerős lehet - amikor a kút fúrására árajánlatot kér és a kútfúró válasza az: - "ha van víz sokba kerül, a nincs víz még többe kerül".
Az ismert választ kissé átalakítottam - hiszen - ha elvégeztet egy eredménytelen (nincs víz) munkát, akkor az a meddő lyuk sokkal többe kerül.

Válasszon megbízható kutatási felkészültséggel, ismeretekkel, tudással rendelkező szakembert, aki műszerrel kitűzi a fúrás pontos helyét.
Most megtalálta - Garai István geológus mérnök vagyok.

A vertikális és a horizontális szondázás pontossága a kutató-, vagy keresőfúrással egyenértékű, azonban az ára csak töredéke a kútfúrás árának.

További esetleírások